Furmint február

Ha itt a február, itt a furmint!

Hogy miért pont február lett a furmint hava, nem tudom, de végül is mindegy, mert bármelyik hónap megfelel borbemutatására.

Hogy mit csinál egy borász februárban? Jó kérdés; Hát itatja a borkedvelőket ott, ahol csak lehet. Mesél, milyen dolog borászkodni ott, ahol csak lehet.
A február, ami másoknak a pihenés hava, a hegyaljai borász élete felpezsdűl, élénk színek költöznek az arcára és nagybüszkén előáll a furmintjaival.
Én is ezt teszem. Felbontom a két-három, vagy akár több éves palackokat, hogy lássam, illetve érezzem a bor fejlődését, mikor rukkolhatok elő velük. Vizslatom a hordókat és amforákat, hogyan alakulnak boraim a hártyájuk alatt, ahol látszólag csak pihengetnek, s mint kis tételekben alkotó, vagy talán játszadozó, kézműves borász, a minimalista szemléletemet tartva, minden beavatkozás nélkül, spontán erjedő boraimmal teli pincémben csak révedezek a múltban és reménykedem a jövőben. Nem kell ide semmilyen élesztő, enzim, tápsó és kén, mert a furmint minden ezek nélkül is nagyon jól el van.

…És hogy mi az oxidáció eredménye, kérem, kóstolják meg!

Bemutatómon, majd sokat mesélek Tokaj-Hegyaljáról, annak köveiről, családi hagyományaimról, a kóser borokról és talán fellebbentem a fátylat egy legendáról, hogy miért van valaki ott, ahol a mádi zsidó?

Fel hát februárra! Fel hát a furmintra!

Erdei-Brüll György